Ismerje fel a balladák jellemzőit

A ballada nemzetség nagy területéhez tartozik Költészet. Ez egy többszólamú vers, amely általában nagyon élénk sztori mondta. A ballada eredeti formája a germán hősi eposzra épül, és a 15. században érte el csúcspontját. és 16. Század. Népi balladaként is ismert.

Már 12 -én A ballada kifejezés a XIX Európa mint egy elbeszélő táncdal neve refrénnel. Az évszázadok során a műfaj egyre inkább differenciálódott. Amikor ma a balladákról az irodalmi műfajok egyikeként beszélnek, általában művészeti balladákra utalnak. Olyan költőkhöz kötődik, mint Goethe vagy Schiller, és 18 -án érte el Században fénykorukat.

Ballada építése

Mint szinte minden más vers, a ballada is egyéni strófákra oszlik, amelyek többsége rímben íródott. Mivel ez is elbeszélő vers, a narratív aspektus az egyik legfontosabb jellemző. Egy balladában azonban nemcsak egy esemény vagy cselekmény reprodukcióját találja, hanem párbeszédeket is, például a színdarabokban megjelenteket.

Egy ilyen költemény cselekménye felemelkedő jelleget mutat. A ballada során a helyzet felborul, ami aztán csúcsponthoz vezet, gyakran katasztrófa formájában. Az utolsó versszak a konfliktusmegoldást mutatja. A hős vagy alámegy, vagy győztesen lép ki a konfliktusból.

A balladák külső jellemzői

Ha egy szöveg áll előtted, amely versszakban van, és egy bizonyos rímsémát követ, akkor versről beszél. A narratív vagy epikus elemet a lírai aspektus mellett felismerheted azzal, hogy megtudsz valamit a vers egy különleges eseményéről. Tehát már felismerte a ballada három alapvető jellemzője közül kettőt.

Ha a versben szó szerinti beszédre vagy párbeszédekre talál utalásokat, akkor a drámai elem is jelen van. Most már biztos lehet benne, hogy az előtte lévő szöveg ballada.

Az áttekintés érdekében az összes itt említett funkciót ismét összefoglalva találja egy ellenőrző listában:

• A szöveg szakaszokra van osztva.
• A versszakok egy bizonyos rímsémát követnek (a líra aspektusa).
• Eseményt vagy cselekvést írnak le (az eposz egyik aspektusa).
• Vannak utalások szó szerinti beszédre vagy párbeszédekre (a dráma aspektusa).

A balladák tartalmi jellemzői

Most foglalkozzon a vers tartalmával: Mint egy drámában, az első versszakban is megismerkedhet a szereplőkkel. A ballada előrehaladtával a cselekmény addig halad, amíg el nem éri csúcspontját. Tematikailag a balladák gyakran tragikus, rejtélyes vagy sorsfordító fordulatokkal és helyzetekkel foglalkoznak.

A ballada végén megtudhatja, hogy milyen csúcspont történt, és hogyan birkózott meg a főszereplő a konfliktussal. Leginkább a versnek ebben a formájában találja meg az olyan erős érzések kifejeződését, mint a szeretet, a gyűlölet, a kétségbeesés és a harag.

A balladák tartalmi jellemzői ismét itt találhatók egy ellenőrző listában:

• Az első versszakban a szereplőket mutatják be.
• A cselekmény drámaian felerősödik a ballada előrehaladtával.
• Olyan csúcsponthoz érkezik, amely gyakran katasztrófával végződik.
• Végül a konfliktust vagy pozitívan vagy negatívan oldják meg.
• A népszerű témák tragikus vagy sorsdöntő események.
• A ballada általában olyan erős érzéseket tartalmaz, mint a szeretet, a gyűlölet vagy a harag.

Híres ballada -költők

A balladákat író leghíresebb költők között van Johann Wolfgang von Goethe és Friedrich Schiller. Egyes balladák még annyira inspirálónak találták a zeneszerzőket, hogy zenei formát adtak nekik. E különleges példák egyike Goethe Erlkönig című műve, amelyet Franz Schubert és Carl Loewe is megzenésített.

Goethe és Schiller mellett Heinrich Heine és Theodor Fontane is híres ballada -költők. Például Heine írta a Belshazzar balladát, amely a Babiloni Birodalom bukásáról mesél. Más híres és sokat emlegetett balladák Friedrich Schiller "Bürgschaft" és a "Glocke" c. Az ilyen balladáknak olyan nyelvi vonzerejük van, hogy gyakran sorokat idéznek.

Az alábbi táblázat felsorolja a leghíresebb költőket és ballada címeiket:

szerző	A ballada címe
Johann Wolfgang von Goethe	Elf király
Johann Wolfgang von Goethe	A varázslótanonc
Friedrich Schiller	A garancia
Friedrich Schiller	A csengő
Heinrich Heine	Belsazár
Conrad Ferdinand Meyer	A lábak a tűzben
Theodor Fontane	Von Ribbeck úr a Havelland -i Ribbeckről

A balladák fontosságáról

Egy ballada nagyon jól használható versként osztályok vagy tanulmányok során kezelni. Nemcsak nyelvi, hanem tartalmi szempontból is lehetőséget kínál az intenzív foglalkozásra. A tragikus és sorsfordító fordulatok mellett, amelyek egyes balladákat írnak le, sok költő van, akik vicces vagy ironikus formát kölcsönöznek műveiknek. Ide tartozik például a Havellandben gyakran használt "Herr von Ribbeck auf Ribbeck" példa, de James Krüss "Karácsonyi egérje" is.