VIDEÓ: Fordítás fizikából

Fordítás a fizikában - mi ez?

• A fizikában a fordítás (pontosabban: transzlációs mozgás) egy test párhuzamos elmozdulását jelenti.
• Ennek a mozgásnak azonban meg kell felelnie bizonyos speciális feltételeknek: A test minden pontjának azonos sebességgel kell mozognia.
• A test minden pontja párhuzamos utakat követ a fordítás során, vagyis ugyanabba az irányba mozog.
• A fordítás leírható egy sebességvektor megadásával, azaz a fordítás sebességének méretével és irányával.
• Ez a sebesség elvileg a test bármely pontjához rendelhető, de célszerűen a súlyponthoz.


Használja helyesen a fizikai képletet a mozgási energiához - ez így történik

Elvileg a kinetikus energia képlete megtalálható a képletek bármely gyűjteményében ...

• Egy fordításban egy test mozgását teljesen leírjuk, ha tudod, hogyan mozog e test súlypontja.

Fordítás - példák és ellenpéldák

A fenti magyarázatok elsőre kissé furcsának tűnhetnek, mivel megpróbálnak többé -kevésbé absztrakt fogalmat levezetni a fizika megmagyarázni. Ezért néhány példának és ellenpéldának is tisztáznia kell, mit jelent a fordítás:

• Ha a merev testeket, például a köveket egyenletesen mozgatjuk, van fordítás, mert minden pont ezt A test (különösen a kő súlypontja) ugyanazt a párhuzamos mozgást végzi azonos sebességgel vége.
• Kis tömegpontok, például elektronok is végeznek fordításokat. Ezeket az elemi részecskéket pontszerűnek tekintik.
• Ha azonban egy test pontja vagy egyenese mozgás közben megőrzi helyzetét a térben, akkor nincs fordítás. Tehát ha egy háromszög a súlypontja körül forog, vagy egy golyó egy tengely körül, akkor nincs fordítás.
• A kerék forgása (pl. B. a kerékpár első kereke) nem fordítás (még akkor sem, ha majdnem merev testként mozog így). A gördülő kerék mozgása a tengelye körüli elforgatásból és a haladási irányból történő fordításból áll.
• Még azok a testek is, amelyek deformálódnak a mozgás során (pl. B. légsúrlódás okozta horpadást), ne végezzen fordítást. Természetesen ez vonatkozik a folyadékokra és a gázokra is.