Súlytalanság a földön

Súlytalanság - mi ez valójában?

• Az űrutazás 1957 -es kezdete óta a "súlytalanság" kifejezés gyakorlatilag általános szójegyzék.
• Ekkor a súlytalanságot csak néhány másodpercre lehetett elérni szabadesésben.
• A "súlytalan" kifejezés valójában félrevezető. Egyáltalán nincs oka annak, hogy a gravitációs erő ill. a földi gravitációnak hirtelen el kell tűnnie, például amikor egy test leesik. (Éppen ellenkezőleg: a gravitáció különösen felgyorsítja, hogy leessen).
• Tehát ami megszabadul egy testtől a "súlytalan" állapotban, az nem a gravitációja. Ezt ellenerő kompenzálja, azaz törli.
• Ennek megfelelően egy test csak akkor lenne igazán súlytalan, ha végtelenül távol lenne az univerzum összes többi tömegétől (amit még nem sikerült elérni!). Ha egyáltalán létezik ilyen hely, akkor valószínűleg a galaxishalmazok közötti nagy üres terekben lesz.


Milyen magasságban vagy súlytalan?

Igaz -e, hogy csak egy bizonyos magasságba kell menned ahhoz, hogy súlytalan legyél ...

instagram viewer
• Az űrutazás korában a legegyszerűbb módja a súlytalan állapot hosszú távú megvalósításának a kint műholdak, például a Nemzetközi Űrállomás, amelyek a légkörben meghajtás nélkül keringnek a Föld körül ISS. A helyes keringési sebesség biztosítja, hogy azt olyan messzire szállítsák a földtől (minden időintervallumban), ahogy közeledik hozzá. Egyszerűsítve, de fizikailag nem egészen korrekt, azt mondhatnánk, hogy itt a gravitációs erőt a körmozgás centrifugális ereje kompenzálja. Ez azonban nem tökéletesen lehetséges, általában egy nagyon kicsi vonzerő marad, az úgynevezett mikrogravitáció.

Súlytalan a földön? - Így készül

Nem csak az űrhajósok kiképzéséhez, hanem számtalan tudományos kísérlethez is, amelyekre itt szüksége van a földön a gravitáció megszüntetésének lehetősége, ami egy ideig súlytalan állapotot jelent elérni. Ennek számos lehetősége van, amelyek közül néhányat az űrhajósok is használnak:

• Az ejtőernyős ugrásokat (a szabad esés kulcsszava) természetesen az űrhajósok kiképzésére használják. De a víz alatti búvárkodás (kulcsszó felhajtóerő, amely a gravitációs erő egy részét kompenzálja) szintén a képzés része. Biztos vagyok benne, hogy mindenki ismeri a súlytalanság érzését. Egy másik érdekes változat a forgó rendszerek, amelyekben centrifugális erő uralkodik. A test is súlytalan állapotban van rövid ideig toronybúvárkodás és bungee jumping során.
• Kísérletek (rövid) súlytalanság alatt is lehetségesek ún. Ejtőtornyok lehetségesek, például Bréma. Az esés magassága itt 110 m, a kísérleti idő pedig alig 5 másodperc. Az idő megduplázható, ha először felfelé lőjük a kapszulákat a kísérletekhez alulról, mielőtt ismét leesnek. Természetesen ez a torony nem űrhajósoknak készült.
• Még a búvár repülések is (ún. Parabolikus repülések) speciális repülőgépekkel oktatásra és tudományos kísérletekre szolgálnak. Ezeken a repüléseken, amelyek akár 90 másodpercet is igénybe vehetnek, a föld felé egy speciális parabolikus pályát tartanak fenn (pl. B. Airbus A300 Zero G az ESA -tól). Kicsit olyan, mint egy hullámvasút.