Különbség az üzemi tanács és a szakszervezet között
Az üzemi tanácsok és szakszervezetek különböző módon járulnak hozzá a munkavállalók és a munkaadók közötti megállapodásokhoz a munka megszervezéséről és a fizetésről. Az üzemi tanács jogait átfogóan szabályozza az üzemi alkotmányról szóló törvény, amelyet a Ezzel szemben a szakszervezeteket említik, de bizonyos jogokat sokkal kisebb mértékben adnak nekik kiosztja.
Gyakran az üzemi tanács tagjai is szakszervezethez tartoznak, de ez nem kötelező. Ezenkívül nemcsak a szakszervezetek tagjai jogosultak az üzemi tanács megválasztására egy társaságban, vagy jelöltként való jelölésre.
Az üzemi tanácsoknak és szakszervezeteknek különböző feladataik vannak
- Az üzemi tanács képviseli a társaság alkalmazottainak választott testületét. A munkáltatóval drágakőnek kell lennie. 2. § (1) bekezdés 1 Működési Alkotmány Törvény (BetrVG), hogy bizalmasan működjön együtt.
- Az üzemi tanács egyik legfontosabb joga az együttdöntési jog elbocsátások esetén. Ha egy üzemi tanács nincs összhangban 102 BetrVG előtt a felmondás hallható, nem hatékony.
- Az üzemi tanács tagjainak rendes felmondása szintén nem lehetséges. Mert szerint 15. § (1) bekezdés A foglalkoztatásvédelmi törvény (KSchG) 1. cikke szerint különleges védelem van az elbocsátás ellen. Ha azonban a munkáltatónak oka van rendkívüli felmondásra, ebben az esetben az üzemi tanácsot is meg kell hallgatnia az elbocsátás előtt.
- Azok azonban, akik csak a szakszervezet tagjai, de nem szerepelnek az üzemi tanácsban, nem élvezik ezt az elbocsátás elleni védelmet. Ezenkívül nincsenek különleges követelmények a szakszervezeti tagokkal szemben, amikor az üzemi tanácsba választják őket. Az üzemi tanáccsal ellentétben a szakszervezetek és tagjaik feladata az ellátás Kollektív szerződések tárgyalni.
Ha Ön azzal a kérdéssel szembesül, hogy hogyan kell felállítani az üzemi tanácsot, akkor ...
A szakszervezetek részesei a kollektív szerződéseknek
- Az üzemi tanácsok a vállalatok munkavállalói képviselői, de a munkavállalói szövetségekkel ellentétben nem rendelkeznek a kollektív szerződésekben részt vevő felek funkciójával. Inkább a kollektív szerződésekről, amelyek egész ágazatokra vonatkoznak, a munkáltatói és munkavállalói szövetségek tárgyalnak.
- A szakszervezetek helyzetét az Art. 9. Az Alaptörvény (GG) 3. § -a és az abban szabályozott egyesülési szabadság. Ebből kifolyólag mindenkinek és minden szakmának joga van egyesületeket alapítani annak érdekében, hogy u. a. a munkakörülmények előmozdítására.
A szakszervezetek és az üzemi tanácsok egyaránt a munkavállalók oldalán állnak, de különböző feladatokat látnak el.
Mennyire tartja hasznosnak ezt a cikket?
