A lopás és a sikkasztás közötti különbség
A lopás és a sikkasztás nem ugyanaz. A különbség jelentős. Nem a szőrszálak hasításáról van szó. A hangsúly inkább az elkövető cselekedeteinek büntetőjogi minőségén van. Ennek eredményeként az elkövetőnek meg kell kapnia igazságos büntetését.
A lopás és a sikkasztás vagyon elleni bűncselekmény. A különbség abban rejlik, hogy az elkövető milyen furcsa dolgot tulajdonít el. E különbség megértéséhez utalni kell a két bűncselekmény "alkotóelemeire". Hasznos először elolvasni a szabályzat szövegét 242. § -a a Btk és 246. § -a a Btk olvasni.
A lopás elveszi mások dolgait
A lopást az jellemzi, hogy az elkövető elveszi valaki más dolgát. Megtöri a tulajdonos őrizetét. Addig a tulajdonos fizikailag rendelkezett az ingatlan felett. Az elkövető elveszi őket tőle.
- Ha a tulajdonos védekezik az eltávolítás ellen, a puszta lopás rablássá változik. A döntő tényező minden esetben az elkövető érvényesítési szándéka. Véget akar vetni a tulajdonos őrizetének. Ebből tolvaj lesz.
- A Btk. 242. § -a legfeljebb öt év börtönbüntetéssel vagy pénzbírsággal bünteti a tolvajt. A büntetés akár 10 évre is nőhet, ha az elkövető eltávolítja a tárgyat egy zárt konténerből, vagy ellopja. A büntetőjog „különösen súlyos lopási esetekről” beszél (StGB 243. §).
Sikkasztás esetén nem áll szándékában elvenni
Sikkasztás esetén a cselekmény igazságtalansága kisebb. Ebben az esetben az elkövető már birtokában van az ingatlannak. A tulajdonos vagy önként hagyta a dolgot az elkövetőre, vagy az elkövető megtalálta valahol. Már nem kell megtörnie a tulajdonos felügyeleti jogát. A tulajdonosnak már nincs fizikai ellenőrzése.
Sikkasztás és pénzlopás, cégtulajdon vagy cégdokumentumok jönnek ...
- A különbség a lopással szemben az, hogy a sikkasztást nem szánják el. Aki sikkaszt, nem akar semmit elvenni. A birtokában akarja tartani azt, amije van. Visszatartja azt, amije van. Nem akarja visszaadni a dolgot a tulajdonosnak.
- A két bűncselekményben az a közös, hogy az elkövető az alkalmasság szándékával cselekszik. Birtokot és tulajdont akar létesíteni. Lopás esetén előzetesen el kell vinnie a dolgot. A sikkasztás idején már birtokában vannak.
- A Btk. 246. § -a három évig terjedő szabadságvesztéssel vagy pénzbírsággal bünteti a sikkasztást. Amennyire az ügyet az elkövetőre bízták, a büntetéssel való fenyegetés öt évig terjedő szabadságvesztésre vagy pénzbírságra nő.
Példák illusztrálják a bűncselekmények közötti különbséget
- Ha kölcsönkért egy könyvet a városi könyvtárból, és nem adja vissza, akkor tartsa vissza. Tedd a könyvet a kabátod alá a könyvespolc mögé, lopd el.
- Ha pénztárcát talál útközben, köteles azt átadni az elveszett vagyonhivatalnak. Ha ezt nem teszi meg, akkor elnyomja a leletet.
- Vagy: A nagymama odaadja ékszereit, amelyeket megőrizhet a fürdőben való tartózkodás ideje alatt. Rád "bízza" az ékszereket. Ez az elem különösen súlyos esetnek minősíti a sikkasztást.
Annak érdekében, hogy minden cselekedetet ne lehessen azonnal kriminalizálni, az "alacsony értékű" tárgyak lopása és sikkasztása ellen csak kérésre indítanak eljárást (Btk. 248a. §). Hogy hol a határ, az egyedi eset kérdése. Ezenkívül a büntetőjog ismeri a StGB 248b. § -ában és az „elektromos energia kivonásában” az StGB 248c. § -ában foglalt "idegen járművek jogosulatlan használatának" független szabályozott tényeit.
